A korallbogyó (Nertera granadensis) egy rendkívül dekoratív, alacsony növekedésű és talajtakaróként is használható szobanövény. Apró, fényes narancssárga bogyói miatt különleges látványt nyújtanak, főleg ősszel, amikor a termései beérnek. Származási helye Közép- és Dél-Amerika, ahol főként párás, hűvös erdős területeken fordul elő. Otthoni gondozása nem bonyolult, de megfelelő körülményeket igényel ahhoz, hogy hosszútávún megőrizze díszes megjelenését.
Nertera granadensis származása és megjelenése
A korallbogyó természetes élőhelye Közép- és Dél-Amerika párás erdős területei, valamint Ausztrália egyes részei. Örökzöld talajtakaró növény, amely kis, kerekded, sűrűn elhelyezkedő leveleivel könnyezetten beborítja a talajt. Tavasszal apró, sárgás-zöld virágokat hoz, amelyeket később narancssárga, korallszerű bogyók váltanak fel, innen ered a neve is.
Latin neve: Nertera granadensis
Egyéb nevei: korallbogyó, narancsbogyó
Korallbogyó gondozása és igényei
A korallbogyó viszonylag igényes növény, amely szép megjelenéséhez megfelelő környezetet és gondozást igényel. Ha biztosítjuk számára az ideális feltételeket, sokáig díszítheti otthonunkat.
Fényigény
A korallbogyó világos, de nem tűző napfényes helyen fejlődik a legjobban. Kerülni kell a közvetlen napsütést, mert a levelei megéghetnek. Ideális helye egy keleti vagy nyugati fekvésű ablak közelében van.
Hőmérséklet és páratartalom
A növény a hűvösebb, párás környezetet kedveli. Az optimális hőmérséklet 10-20 °C között van, télen pedig nem szabad 10 °C alá süllyednie a hőmérsékletnek. A magasabb páratartalom jó hatással van rá, így érdemes párásítani a környezetét.
Öntözés
A korallbogyó folyamatosan nyirkos talajt igényel, de nem szereti a pangó vizet. Nyáron gyakrabban kell öntözni, télen viszont mérsékelni kell a locsolást.
Korallbogyó talaj és tápanyag igénye
A korallbogyó számára a laza, humuszban gazdag, jó vízelvezetésű talaj az ideális. A legjobb eredmény érdekében keverhetünk tőzeget, perlitet és homokot az ültetőközegbe, hogy biztosítsuk a megfelelő vízelvezetést. A túl tömör talaj megakadályozhatja a gyökerek megfelelő szellőzését, ami rothadáshoz vezethet.
A növény számára tavasszal és nyáron havonta egyszer érdemes tápoldatozást végezni, enyhén hígított, alacsony nitrogéntartalmú tápoldattal. A túl sok nitrogén a lombozat növekedését segíti, de a bogyók képződését csökkentheti. Ősszel és télen a tápoldatozást csökkenteni kell, vagy teljesen elhagyni.
Átültetés
A korallbogyót kétévente érdemes átültetni, hogy elkerüljük a talaj kimerülését és biztosítsuk a növény egészséges fejlődését. Az átültetés legjobb időszaka a tavasz, amikor a növény aktív növekedési fázisban van. Az átültetés során ügyeljünk arra, hogy a gyökerek ne sérüljenek, és a növény ne legyen túl mélyen vagy túl sekélyen ültetve.
A frissen átültetett növényt az első hetekben mérsékelten kell öntözni, hogy a gyökereknek legyen idejük alkalmazkodni az új közeghez. Ha a növény túl nagyra nőtt, az átültetéssel egy időben tőosztással is szaporíthatjuk.
Szaporítás
A korallbogyó két fő módon szaporítható: tőosztással és magvetéssel.
- Tőosztás: A legegyszerűbb szaporítási mód, amelyet tavasszal érdemes elvégezni, amikor a növény aktív növekedési szakaszban van. Ehhez óvatosan ki kell venni a növényt a cserépből, majd a gyökérzetet finoman szét kell választani kisebb részekre. A leválasztott töveket friss, laza talajba kell ültetni, és az első hetekben rendszeresen kell öntözni, hogy meggyökeresedjenek.
- Magvetés: A magról való szaporítás hosszabb folyamat, de szintén hatékony módszer. A beérett, narancssárga bogyókat kell begyűjteni, majd a magokat kiszárítani. A vetést nedves, tőzeg alapú földkeverékbe kell elvégezni, és magas páratartalmon, meleg helyen kell tartani. A csírázás néhány hét alatt megindul, és a kis növényeket később egyenként lehet átültetni.
Nertera granadensis betegségek és kártevők
A leggyakoribb probléma a túlzott öntözés miatt fellépő gyökérrothadás, amely a növény pusztulásához vezethet. Ennek elkerülése érdekében fontos, hogy a földje mindig nedves legyen, de soha ne álljon vízben. Az elhalt, sárguló levelek vagy büdösödő talaj szintén figyelmeztető jelek lehetnek.
A pajzs tetvek és levél tetvek is gyakran megtámadják a korallbogyót, különösen, ha a levegő túl száraz. Ezek apró rovarok, amelyek a növény levelein és szárain telepednek meg, és a nedveit szívogatják. Ha fertőzést észlelünk, a leveleket langyos vízzel vagy neem olajjal érdemes áttörölni, illetve szükség esetén rovarölő szert használni.
A penészesedés is problémát okozhat, ha a növény folyamatosan túl nedves környezetben van, és nem kap elég levegőt. Ezt a problémát megfelelő szellőztetéssel és a túlöntözés elkerülésével lehet megelőzni.
Korallbogyó igényei röviden:
- Fény: Világos, de nem túző napfényes hely.
- Hőmérséklet: 10-20 °C, télen minimum 10 °C.
- Páratartalom: Magas páratartalom javasolt.
- Öntözés: Nyirkos talaj, de pangó víz nélkül.
- Talaj: Humuszban gazdag, jól szellőző földkeverék.
- Tápanyag: Tavasszal és nyáron havonta tápoldatozás.
- Szaporítás: Tőosztással vagy magvetéssel.
- Betegségek: Gyökérrothadás, pajzstetvek.
A korallbolyót a háziállatoktól és gyermekektől távol kell tartani, mert a termések enyhén mérgezőek.
Fotók: dreamstime.com
